TÖRVÉNYEK



Kötelező egészségbiztosítás 2004 / VI. Fejezet - Baleseti ellátás


Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés

T. 51. §
(1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.
(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

T. 52. §
(1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
(3) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a kormány rendeletben állapítja meg.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

T. 53. §
(1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely
a) kizárólag a sérült ittassága miatt vagy
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.


Baleseti egészségügyi szolgáltatás

T. 54. §
(1) Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – százszázalékos mértékű támogatás jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás – az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott – árával.
(3) A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a 23. § b)–c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra.

Baleseti táppénz

T. 55. §
(1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb 3. napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
(3) A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár, azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(4) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(5) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.
(6) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelmének naptári napi összegével. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt egészségbiztosításijárulék-fizetésre kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem.
(7) Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka.
(8) Ha a biztosított a (6) bekezdésben említett időtartam alatt – jövedelem hiányában – egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével.

T. 56. §
(1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.
(2) Egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (6)–(7) bekezdése szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) egészségbiztosítási járulékot vagy baleseti járulékot fizetett.
(3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.
(4) A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.
(6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.


BALESETI ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG

R. 32. § (1) A Tbj. 15. §-ának (2) bekezdése szerinti baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából üzemi balesetnek számít:
a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő tanulójának (hallgatójának) az a balesete, amelyet gyakorlati képzés közben vagy ezzel összefüggésben szenvedett el;
b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegnél, illetőleg szenvedélybetegnél a szocioterápiás foglalkoztatás közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;
c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, illetőleg szabadságvesztés-büntetést töltő személy esetén a fogva tartás ideje alatt végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, valamint a fogva tartást foganatosító szerv közege által adott utasítás teljesítése közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;
d) a közcélú, illetőleg közérdekű munkát végző személynek az a balesete, amelyet a közcélú, illetőleg közérdekű munka végzése során vagy azzal összefüggésben szenvedett el.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában közcélú munka a Tbj. 15. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakon túl az állami szerv vagy önkormányzat, illetőleg a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.
(3) A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
R. 33. § (1) A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a baleseti táppénz folyósításának időtartamát, függetlenül attól, hogy a baleseti táppénz folyósítása egy éven át vagy meghosszabbított időtartamra történt.
(2) A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe
a) az átlagkereset, a távolléti díj – ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat –, valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették,
b) a törzsgárda- és a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint a bármilyen jogcímen adott segély.
(3) Ha a baleseti táppénz összegének számításánál figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, úgy ezek időtartam alatt elért rendszeres jövedelmet – heti 5 napos munkarend szerint – teljes hónapra kell átszámítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját.
(4) Ha a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki, a baleseti táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a 31. § (5)–(6) bekezdésének alkalmazásával kell kiszámítani.


Baleseti járadék

T. 57. §
(1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.
(2) Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és azbesztózisból eredő és huszonöt százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.
(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenöt százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

T. 58. §
(1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. A munkaképesség-csökkenés fokának megfelelően
a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 16–25 százalék,
b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 26–35 százalék,
c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 36–49 százalék,
d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 50–66 százalék.
(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

T. 59. §
(1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.
(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.
(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott, és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.
(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A havi átlagkereset megállapításánál
a) a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,
b) a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).
(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

T. 60. §
(1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.
(2) A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha a munkaképesség-csökkenés a tizenöt százalékot már nem haladja meg. Ha a munkaképesség-csökkenés a tizenöt százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.
(3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha a munkaképesség-csökkenés utóbb három hónapon át a huszonöt százalékot meghaladja. Ha a munkaképesség-csökkenés ismét huszonhat százalék alá száll, a tizenöt százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.
(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.



BALESETI JÁRADÉKRA VALÓ JOG ÁLLAPOTVÁLTOZÁS, ILLETŐLEG ÚJABB ÜZEMI BALESET ESETÉN

R. 34. § A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése esetén a munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani.

R. 35. § (1) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén, valamint a nyugdíj módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál, továbbá baleseti rokkantsági nyugdíj helyett járadék megállapítása esetén azt a havi átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti rokkantsági nyugdíjat (járadékot) utoljára megállapították.
(2) Baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén a havi átlagkeresetet – az igénylő kérelmére – az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

R. 36. § (1) Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni, és a baleseti járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a baleseti járadékot a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül – a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 28/A §-ának megfelelő alkalmazásával – a kedvezőbb alapján kell megállapítani.
(3) Hatályát vesztette 2002. január 1-jétől.

R. 36/A § (1) Az Eb. tv. 60. § (1) bekezdésének végrehajtása során a baleseti járadéknak az állapotváltozás időpontja szerinti összegét az Eb. tv. 58. § (2) bekezdésben meghatározott fokozatok elérésének arányában kell emelni, illetőleg csökkenteni. Az állapotváltozásnak megfelelő arányt úgy kell meghatározni, hogy az állapotváltozás szerinti fokozatnak megfelelő mértéket el kell osztani az állapotváltozás előtti fokozat mértékével. Az állapotváltozásnak megfelelő baleseti járadék módosított összegét a kiszámított arányszám és az állapotváltozás időpontja szerinti baleseti járadék összegének szorzásával kell megállapítani.
(2) A baleseti járadékra jogosultságnak az Eb. tv. 60. § (3) bekezdés szerinti feléledése (újbóli megállapítása) esetén a korábban megállapított baleseti járadék megszűnésének időpontjától esedékes emelésekkel, kiegészítésekkel növelten kell az összeget meghatározni.
R. 36/B §
R. 36/B § Ha az igénylő nem rendelkezik az Eb. tv. 59. § (2) bekezdésében meghatározott egyévi (365 napi) keresettel, a baleseti járadék a rövidebb időre vonatkozó keresetek havi átlaga alapján is megállapítható. Ha azonban az igénylőnek az Eb. tv. 59. § (1)–(3) bekezdése szerinti időszakokra vonatkozóan egyáltalán nincs figyelembe vehető keresete, a baleseti járadékot a megállapítás kezdőnapját megelőző hónapban érvényes – külön jogszabályban meghatározott – minimális bér alapulvételével kell megállapítani.




 Jegybanki alapkamat alakulása
2013-09-21
2013. augusztus 28-tól3,80% 
2013. július 24-től4,00%
2013. június 26-tól4,25% 
2013. május 29-tõl4,50
2013. április 24-tõl 4,75%
2013. március 27-től5,00% 
2013. február 27-tő5,25% 
2013. január 30-tól5,50%
2012. december 19-től5,75%
2012. november 28-tól 6,00% 
 Üzemanyagárak
2013-09-20

2013. október 1-je és október
31-e között alkalmazható üzema-
nyagárak:

Ólmozatlan motorbenzin 
ESZ-95 434 Ft/l
Gázolaj439 Ft/l
Keverék468 Ft/l
LPG autógáz279 Ft/l
 Üzemanyagárak
2013-09-19

2013. szeptember 1-je és szeptember
30-a között alkalmazható üzema-
nyagárak:

Ólmozatlan motorbenzin 
ESZ-95 427 Ft/l
Gázolaj428 Ft/l
Keverék461 Ft/l
LPG autógáz279 Ft/l
 Az alapnorma-átalány
2013-09-18

A benzinüzemû gépkocsi alapnorma-
átalány mértéke a beépített motor
hengerûrtartalma szerint

1000 cm³-ig 7,6   l/100km
1001-1500 cm³-ig 8,6   l/100km
1501-2000 cm³-ig9,5  l/100km
2001-3000 cm³-ig 11,4  l/100km
3001 cm³ felett13,3  l/100km
 

 

 


A gázolaj üzemû gépkocsi alapnorma-
átalány mértéke a beépített motor
hengerûrtartalma szerint

1500 cm³-ig 5,7   l/100km
1501-2000 cm³-ig 6,7   l/100km
2001-3000 cm³-ig 7,6   l/100km
3001 cm³ felett 9, l/100km
 

 

 APEH számlaszámok
2012-12-19

Megn.

Költségvetési számla

T. adó

10032000-01076019

SZJA

10032000-06056353

ÁFA

10032000-01076868

EVA

10032000-01076033

Kés. p.

10032000-01076985

M. adói

10032000-06056009

M. váll.

10032000-06056016

Szakk.

10032000-06056061

Bírság

10032000-01076301

EHO

10032000-06056212

EB a.

10032000-06056229

NYB a.

10032000-06056236

Tápp.

10032000-06056243

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bõvebben

© Art Invoice Hungary