TÖRVÉNYEK



A számvitelről / V. Fejezet - Egyszerűsített beszámoló


Általános szabályok

99. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezetô vállalkozó az üzleti évrôl december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezetô vállalkozó a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat nem alkalmazhatja.

(2) Az egyszerűsített beszámoló a 4. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegbôl és az 5. számú melléklet szerinti eredménylevezetésbôl áll. Az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés tételei továbbtagolhatók.

(3) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a tételek e törvény szerinti sorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökrôl és a forrásokról vezetett részletezô nyilvántartások, a leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthetô formában kell összeállítani.

(4) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell megadni.

(5) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

(6) Az egyszerűsített mérlegben, az eredménylevezetésben - minden tételnél - fel kell tüntetni az elôzô üzleti év megfelelô adatát. Amennyiben az ellenôrzés az elôzô üzleti év(ek) egyszerűsített mérlegében, eredménylevezetésében - a 3. § (3) bekezdésének 3. pontja és a 14. § (4) bekezdése alapján a vállalkozó számviteli politikájában rögzített feltételek szerint - jelentôs összegűnek minôsülô hibá(ka)t állapított meg, akkor az elôzô üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés minden tételénél az elôzô üzleti év adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az egyszerűsített mérlegben is, az eredménylevezetésben is külön-külön oszlopban szerepelnek az elôzô évi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, illetve a tárgyévi adatok.

(7) Az egymást követô üzleti évek egyszerűsített mérlegeiben, eredménylevezetéseiben az összehasonlíthatóságot a szerkezeti felépítés, a tagolás és a tartalom, a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.

100. § (1) Az egyszerűsített beszámolót készítô vállalkozó a 15. § (2) és (7) bekezdésében foglaltaktól eltérôen az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a költségeket, a ráfordításokat - az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével - és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése idôszakában, illetve a (2) bekezdés szerint a nem pénzben történt kiegyenlítés idôszakában köteles a könyvekben elszámolni.

(2) A teljesítés idôszakában el kell számolni azt is, ha az ügylet ellenértékét más eszköz (ideértve a váltóval történô kiegyenlítést is) átadás-átvételével rendezik. Az ilyen ügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttó módon kell elszámolni.

(3) Az egyszerűsített mérleg a vállalkozó december 31-én meglévô, a leltárba értékkel felvett valamennyi eszközét és azok forrásait; az eredménylevezetés az üzleti évben folytatott tevékenység valamennyi végleges (vissza nem fizetendô) bevételét és végleges (vissza nem követelhetô) kiadását, valamint az eszközök, a kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésébôl származó értékmódosításokat bruttó módon tartalmazza, függetlenül attól, hogy az ügyletek teljesítésekor tényleges pénzkiadásra vagy pénzbevételre sor került-e vagy sem.

Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma

101. § (1) Az egyszerűsített mérleg egyes tételeinek tartalma a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve megegyezik az 1. számú melléklet "A" változata szerinti tagolás tartalmával.

(2) Az egyes tételeknél figyelembe veendôk értelemszerűen a 23-31. §-ok, a 35-43. §-ok elôírásai azzal az eltéréssel, hogy az alapítás-átszervezés költségeinek aktiválására, a befektetett eszközök értékhelyesbítésére és ezzel összefüggésben az értékelési tartalék kimutatására, a 41. § (4)-(6) bekezdése szerinti sajátos céltartalékképzésre, az eredménytartalék 37. § (2) bekezdés d) pontja, illetve (6) bekezdése szerinti igénybevételére, valamint a hivatkozott §-oknál a kiegészítô mellékletre vonatkozó elôírások az egyszerűsített mérleg készítésekor nem alkalmazhatók.

(3) Az egyszerűsített mérlegben a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó, a jövôben kiegyenlítésre kerülô követelések és kötelezettségek, valamint a pénzkiadásból származó követelések és a pénzbevételbôl származó kötelezettségek mérlegfordulónapi állományát elkülönítetten kell szerepeltetni.

(4) Pénzkiadásból származó követelésként kell az egyszerűsített mérlegbe felvenni a vállalkozó által nyújtott kölcsön, a nem beszerzési céllal adott elôleg és az adótúlfizetés más adónemben fennálló kötelezettség teljesítésére be nem tudott összegét.

(5) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni az áruszállításból, szolgáltatás teljesítésébôl származó követeléseket (vevôk), valamint a jogszerűen igényelt, de a mérlegfordulónapig pénzügyileg még nem teljesített támogatásokat.

(6) A pénzeszközök közé kell felvenni a pénzforgalmi nyilvántartásban a követelések között elkülönítetten könyvelt valuta- és devizakészletek forintra átszámított értékét.

102. § (1) A 35. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérôen a saját tôke jegyzett tôkébôl, tôketartalékból, eredménytartalékból, lekötött tartalékból és egyszerűsített mérleg szerinti eredménybôl áll. A saját tôkének nem része a pénzügyileg késôbb realizálódó, az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalék. A 38. § szerinti lekötött tartalékot a megfelelô jogcímek alapján a tôketartalékból történô átvezetéssel, illetve a saját tôkében kimutatásra kerülô eredménytartalék összegét csökkentve kell az egyszerűsített mérlegbe beállítani.

(2) Jegyzett tôkeként a tulajdonosok, a tagok által ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és a nem pénzbeli hozzájárulásként ténylegesen átadott eszközök létesítô okirat, annak módosítása, illetve a legfôbb szerv errôl szóló határozata szerint elfogadott együttes értékét kell kimutatni, cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés idôpontjával.

(3) Az eredménytartalék az egyszerűsített mérleg szerinti eszközértéknek a céltartalékokkal, a kötelezettségekkel, valamint a jegyzett tôkével, a tôketartalékkal, a lekötött tartalékkal, az egyszerűsített mérleg szerinti eredménnyel és az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalékkal csökkentett összegeként állapítható meg.

(4) Az egyszerűsített mérleg szerinti eredmény az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és az ezen idôszakban bekövetkezett egyéb, tényleges pénzbevételt vagy pénzkiadást nem jelentô végleges vagyonváltozás együttes összegébôl, az értékkorrekciók (értékcsökkenési leírás, értékvesztés, készletváltozás), az adókötelezettség és az osztalékfizetésre a 114. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott összeg levonását követôen a vállalkozónál maradó összeg, illetve saját tôke csökkenés, egyezôen az eredménylevezetésbe beállított összeggel.

(5) Az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék azt az adózás elôtti jövôbeni vagyonváltozást mutatja, amelyet az egyszerűsített mérlegbe beállított, a jövôbeni pénzügyi rendezéskor adóköteles bevételt vagy költséget, ráfordítást eredményezô eszközök és források különbözete jelent.

(6) Tartaléknak minôsül

a) az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendô általános forgalmi adót nem tartalmazó vevôkkel szembeni követelések, továbbá a 106. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén a pénzkiadásból származó követelések, a pénzbevételbôl származó kötelezettségek bevételként még el nem számolható árfolyamnyeresége együttes összegének, és

b) az egyszerűsített mérleg forrásoldalára beállított, a vásárolt készletek záró állományához nem kapcsolódó szállítókkal szembeni kötelezettségek levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a 103. § (1) bekezdése szerinti céltartalék, valamint a 103. § (2) bekezdése szerinti rövid lejáratú kötelezettségek közül a jövôbeni kiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentô kötelezettségek együttes összegének

különbözete (negatív elôjelű is lehet).

103. § (1) A 41. § (1)-(2) bekezdése szerinti céltartalékot csak az egyszerűsített mérlegbe kell beállítani, azt könyvelni nem szabad.

(2) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, elismert kötelezettségeket, így

a) a szállítóval szembeni kötelezettségeket (ide nem értve a beruházási szállítókat),

b) a tulajdonosok részére jóváhagyott osztalék (részesedés) összegét,

c) a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás igénybevételébôl, a nem hitel- és kölcsönfelvételbôl származó, a tárgyidôszakot terhelô kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egyéb) összegét, továbbá

d) a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezettségek összegét is.

(3) A fizetendô és az elôzetesen felszámított általános forgalmi adó költségvetéssel még nem rendezett egyenlegét a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek, illetve követelések között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt a vonatkozó törvény elôírása alapján még nem kellett bevallani, vagy bevallották ugyan, de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem teljesítették.

(4) Ha a vállalkozó jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységéhez vissza nem térítendô támogatást kap, akkor a kapott pénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába felvennie. Az ebbôl származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adóköteles egyéb bevételek közé átvezetni, amikor és amekkora összegben a kapott (befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél - a támogatási okiratban foglalt határidôig - nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kell visszafizetni, a határidô lejáratakor annak a kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles egyéb bevételként elszámolva kell a kötelezettségek közül kivezetni. Az adóköteles egyéb bevételként elszámolt összeget az eredménylevezetés pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek tételébe kell beállítani.

Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése

104. § Az egyszerűsített mérleg tételei értékelésénél általános szabályként a 46-68. §-ban foglaltakat - a kiegészítô mellékletre vonatkozó elôírások kivételével - és a 105-106. §-ban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

105. § (1) Az egyszerűsített beszámoló készítésekor az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését, valamint a befektetett pénzügyi eszközök, az értékpapírok és a pénzkiadásból származó követelések értékvesztéseit figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az eredmény nyereség vagy veszteség.

(2) Az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések (vevôk) és kötelezettségek (szállítók) egyszerűsített mérlegbe beállítandó értékét a rendelkezésre álló információk szerint várhatóan kiegyenlítésre kerülô összegre módosított (legfeljebb az elfogadott, számlázott) összegben kell meghatározni. A vevôkövetelés értékvesztését, leírását ráfordításként, a szállítóval szembeni kötelezettség elengedését, harmadik fél általi átvállalását bevételként elszámolni nem szabad.

(3) Az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaértékelést (visszaírást) az egyszerűsített mérlegbe beállítandó eszközöknél nem kell alkalmazni.

(4) Az egyszerűsített mérlegben a saját termelésű készletet (befejezetlen termelést, félkész és készterméket, növendék-, hízó- és egyéb állatot) a még várhatóan felmerülô költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is ki lehet mutatni.

(5) A 48. § (1) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott értékének, illetve közvetlen költségeinek aktiválására vonatkozó elôírásokat, továbbá a 47. § (4), (6) bekezdésében foglaltakat, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó elôírásait, az 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó elôírásait az egyszerűsített mérleg készítésénél nem kötelezô alkalmazni. Az 50. § (4) bekezdése szerinti eszközök, valamint a negatív üzleti vagy cégérték az egyszerűsített mérlegben nem mutathatók ki.

(6) A tárgyi eszköz, az immateriális jószág beszerzési értékét a beruházási szállítóval, a szállítóval szemben fennálló kötelezettségbôl elengedett, mások által átvállalt összeggel csökkenteni kell. Ilyen esetben az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét az 53. § (3) bekezdése alapján módosítani kell.

(7) A 68. § (1) bekezdésében foglalt elôírást nem kell alkalmazni.

(8) Amennyiben a tárgyi eszköz hasznosításában olyan lényeges és tartós változás következik be, amely annak a 23. § (5) bekezdése szerint a készletek közé való átsorolását indokolttá teszi, akkor a beruházási szállítóval, a szállítóval szemben még nem rendezett kötelezettség összegéig a már elszámolt értékcsökkenést vissza kell írni. Ezt a korrekciót az eredménylevezetés értékcsökkenés sorába beállított adat számításakor negatív elôjellel kell figyelembe venni. Ha a 23. § (5) bekezdése szerinti átsorolás kifizetett vásárolt készletbôl történik, az ilyen tárgyi eszköz bekerülési (legfeljebb piaci) értéke után értékcsökkenést elszámolni nem szabad. Saját termelésű készletnek tárgyi eszközzé történt átsorolásakor a 111. § (6) bekezdésében elôírtak szerint kell eljárni.

106. § (1) Az egyszerűsített mérlegben, a devizában fennálló követeléseket és kötelezettségeket - függetlenül attól, hogy azok állományba vétele pénzbevétellel vagy pénzkiadással együttjárt-e - pénzügyi rendezésükig a szerzôdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.

(2) Az egyszerűsített mérlegben a valutakészletet, a devizaszámlán lévô devizát a pénz tényleges befolyásakor (jóváírásakor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon csak abban az esetben kell - az esetleges árfolyamváltozás miatt - átértékelni, ha az árfolyamváltozás a vállalkozó számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentôsnek minôsül.

Az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral

107. § Az egyszerűsített mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani. A leltár készítésével kapcsolatban a 69. § elôírásait kell alkalmazni.

Az eredménylevezetés tartalma, tagolása

108. § (1) Az eredménylevezetés az egyszeres könyvvitelt vezetô vállalkozó egyszerűsített mérleg szerinti eredményének, valamint pénzügyi eredménye tárgyévi változásának levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható fôbb tényezôknek, összetevôknek a bemutatásával.

(2) Az eredménylevezetésben a végleges (vissza nem fizetendô, illetve vissza nem követelhetô) pénzmozgások egyenlegeként a pénzügyi eredmény adóköteles és jövedelemadózás alá nem vont tárgyévi változását, valamint az adózott eredményben a valódiság, az óvatosság elvét érvényesítve - a 100. § (2) és a 105. § (1) bekezdése alapján tényleges pénzmozgás hiányában is - számításba veendô bevételeket, ráfordításokat és értékmódosításokat elkülönítetten kell szerepeltetni.

(3) Az eredménylevezetésben a bevételeket, a költségeket, ráfordításokat meg kell bontani aszerint, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.

Az eredménylevezetés tételeinek tartalma

109. § (1) Pénzügyileg rendezett nettó árbevételként kell kimutatni a 72-75. § szerinti, a mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett összegeket.

(2) Nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni az értékesítés 72-75. § szerinti - általános forgalmi adó nélküli - ellenértékét, ha azt a vállalkozó részben vagy egészben nem pénzben kapja meg, a vevô - a Polgári Törvénykönyv elôírásai figyelembevételével - az ellenértéket egyéb eszköz átadásával vagy a vele szemben fennálló kötelezettség beszámításával rendezi. Árbevételként kell elszámolni azt is, ha a vállalkozó valamely kötelezettsége kiegyenlítésére - jogszabály elôírása alapján - nem pénzeszközt ad át. Ilyen különösen: a nem pénzbeli betétként, a természetbeni juttatásként átadott, a gazdasági társaságból kilépett tagnak kiadott eszköz megállapodás szerinti - áthárított általános forgalmi adó nélküli - ellenértéke.

(3) Árbevételként kell figyelembe venni a korábban ráfordításként el nem számolható behajthatatlannak vagy bizonytalannak minôsített vevôkövetelésre utólag befolyt [pénzbevételt jelentô vagy a (2) bekezdés szerint beszámított] összeget is.

(4) Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek a 77. § szerinti egyéb bevételek, a 84. § szerinti pénzügyi műveletek bevételei, a 86. § (3) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli bevételek mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett összegei. Az elengedésrôl, az átvállalásról szóló megállapodás szerint az üzleti évben elengedett vagy harmadik személy által átvállalt hitel- és kölcsöntartozások összegét is itt kell szerepeltetni (a pénzbevétel már korábban megtörtént, de végleges bevétellé a visszafizetési kötelezettség megszűnésével vált).

(5) Pénzbevételt nem jelentô adóköteles bevételként kell kimutatni különösen:

a) az elengedésrôl, az átvállalásról szóló megállapodás szerint az üzleti évben elengedett vagy harmadik személy által átvállalt beruházási szállítóval, szállítóval szembeni kötelezettség összegébôl a beszerzett eszköz üzembe helyezése óta elszámolt (halmozott) értékcsökkenést részben vagy teljes egészében ellentételezô összeget,

b) a tulajdoni részesedést jelentô befektetés könyv szerinti értékét meghaladóan, nem pénzben kapott értéket a gazdasági társaság átalakulásakor, megszűnésekor.

(6) A pénzbevételt nem jelentô, jövedelemadózás alá vont bevételek között kell kimutatni a tényleges pénzmozgás nélkül, a változás végleges jellegére tekintettel elszámolt bevételeket, ideértve a kölcsönkövetelés, az értékpapír ráfordításként elszámolt értékvesztésének, behajthatatlanként leírt összegének utólagosan, nem pénzben történô kiegyenlítését is.

(7) A jövedelemadózás alá nem vont bevételek azok a pénzbevételek vagy pénzmozgás nélküli végleges bevételek, amelyekkel szemben ráfordítás nem számolható el (többletként befizetett adó visszatérítése, más adónemnél történô figyelembevétele, jogszabály alapján adómentesen kapott pénzbevétel). Itt kell szerepeltetni az üzleti évben a tagoktól vagyoni hozzájárulásként kapott eszközök létesítô okirat, annak módosítása, illetve a legfôbb szerv errôl szóló határozata szerinti értékét is.

(8) A 37. § (1) bekezdésének f) pontja szerint jogszabály alapján az eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket a jövedelemadózás alá nem vont pénzbevételek, illetve a 37. § (2) bekezdésének g) pontja szerint jogszabály alapján az eredménytartalékból átadott pénzeszközöket a jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthetô egyéb kiadások között kell az eredménylevezetésben kimutatni.

110. § (1) A ráfordításként érvényesíthetô kiadások közé csak az üzleti évben kifizetett összegeket lehet beállítani.

(2) A ráfordítást jelentô eszközváltozások tétel az üzleti évben, nem pénzben teljesített kötelezettségkiegyenlítéseket tartalmazza.

(3) A ráfordítást jelentô elszámolások között kell kimutatni az értékcsökkenési leírást, az értékvesztésként elszámolt összeget, valamint az egyszerűsített mérlegben kimutatott kifizetett vásárolt készletek állományváltozását.

111. § (1) Az anyag- és árubeszerzés költségei tétel a 78. §-ban részletezett kifizetett anyagjellegű ráfordításokat tartalmazza (ideértve a kölcsönkövetelés fejében kapott, a korábbi pénzkiadás révén megfizetett eszközértéket is) azzal, hogy a szállítókkal szembeni, a mérlegfordulónapon fennálló tartozásokat itt nem szabad figyelembe venni.

(2) Az anyag- és árubeszerzéssel, szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tartozás nem pénzben történô kiegyenlítését a kötelezettség nyilvántartás szerinti értékében elkülönítetten, a nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az átadott eszköz beszerzésével, elôállításával kapcsolatos kötelezettséget már kiegyenlítették-e.

(3) A személyi jellegű ráfordítások tétel a 79. § szerinti jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy illetményébôl levont, kötelezettségként elôírt összegeket (személyi jövedelemadó, egyéb levonás) bruttó módon tartalmazza, ide nem értve a 103. § (2) bekezdése szerint a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott összegeket. A munkavállalóknak, tagoknak természetben adott juttatás értékét elkülönítetten kell az eredménylevezetésben szerepeltetni.

(4) Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások a 81. § szerinti egyéb ráfordítások, a 85. § szerinti pénzügyi műveletek ráfordításai, a 86. § (6)-(7) bekezdése szerinti rendkívüli ráfordítások közül az üzleti évben megfizetettek együttes összege. Az eredménylevezetés összeállítása során a társasági adókötelezettségre fizetett elôleget, illetve a megfizetett vagy kötelezettségként elôírt adót itt nem szabad figyelembe venni.

(5) A nem pénzben kiegyenlített ráfordítások között kell szerepeltetni.

a) az immateriális javak, a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének a mennyiségi csökkenéssel együtt járó kivezetését az állományból az eszköz értékesítésekor (ideértve a kötelezettség teljesítésére történô átadást is), vagyoni hozzájárulásként vagy térítés nélküli átadásakor, megsemmisülésekor, hiányakor, csökkentve azt a készletre vett hulladékanyagok, haszonanyagok értékével,

b) az egyéb eszközök átadásával teljesített, ráfordítást eredményezô kötelezettségek értékét,

c) az átalakulás kapcsán a részesedés értékében bekövetkezett csökkenést.

(6) Az egyéb termelési és kezelési költségeket, ráfordításokat - az egyéb kiadások közé átvezetve - csökkenti a számlával igazolható, elsôdlegesen anyagbeszerzési, illetve elsôdlegesen személyi jellegű ráfordításként az üzleti évben elszámolt minden olyan pénzkiadás vagy a beszerzés ellentételéül adott eszközkiadás, amely tárgyi eszköz, szellemi termék saját elôállítását szolgálta.

112. § (1) Amennyiben a vállalkozó a devizaköveteléseit és devizakötelezettségeit, valamint valuta- és devizakészletét a 106. § (3) bekezdése szerint a mérlegfordulónapon átértékeli, az árfolyam-különbözeteket a következôk szerint kell számításba vennie:

a) árfolyamnyereséget bevételként elszámolni nem szabad,

b) a pénzkiadásból származó követelések és pénzbevételbôl származó kötelezettségek, továbbá a valuta- és devizakészletek árfolyamveszteségét értékvesztésként el kell számolni.

(2) A devizában fennálló követelések és kötelezettségek nyilvántartás szerinti értéke és a forintra átszámított értéke közötti, a kiegyenlítéskor realizált árfolyamkülönbözetet

a) vevôkövetelés esetén elôjelétôl függetlenül az árbevételben,

b) minden egyéb követelés esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások között,

c) a szállítóval szembeni kötelezettség teljesítésekor, elôjelétôl függetlenül az anyag- és árubeszerzés költségei között vagy egyéb kiadásként,

d) minden egyéb kötelezettség esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget egyéb termelési és kezelési költségként, ráfordításként

kell elszámolni, és annak megfelelôen kell az eredménylevezetés tételeiben szerepeltetni, hogy a követelés, a kötelezettség kiegyenlítése pénzben vagy más eszköz átadásával-átvételével történt meg.

113. § (1) Értékcsökkenési leírás az immateriális javak, a tárgyi eszközök üzleti évben az 52-53. § alapján elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenése.

(2) Értékvesztésként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök, az értékpapírok, a pénzkiadásból származó követelések, a pénzbevételbôl származó kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésébôl származó ráfordításokat, továbbá a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, pénzügyileg nem realizált, ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséget.

(3) A kifizetett vásárolt készletek állományváltozásaként kell kimutatni az üzleti évben vagy korábban költségként elszámolt (a szállítóknak kifizetett), továbbá a 111. § (5) bekezdésének a) pontja szerint készletre vett vásárolt készletek mérlegfordulónapra vonatkozó, leltározással megállapított állományának az elôzô üzleti évihez képest bekövetkezett változását (növekedését plussz elôjellel, csökkenését negatív elôjellel). A kifizetett vásárolt készletek készletváltozása értékének megállapításakor abból kell kiindulni, hogy készleten elsôsorban a még ki nem fizetett beszerzések vannak (a készletfelhasználás a már kifizetett, költségként elszámolt tételekbôl történt).

(4) Beruházási kiadások a tárgyi eszköz létesítése (beszerzése, elôállítása) érdekében teljesített, a 47. §, a 48. § szerinti pénzkiadások és a 105. § (5) bekezdése, a 111. § (6) bekezdése figyelembevételével meghatározott összegek.

(5) Egyéb kiadások az adózott jövedelembôl teljesített, beruházási kiadásnak nem minôsülô végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezettségként elôírt társasági adót (adóelôleget) is.

114. § (1) Osztalék a vállalkozás tagjai részére a tárgyévi, valamint az elôzô év(ek)ben ki nem osztott adózott eredménybôl kifizetni jóváhagyott összeg, amelyet az egyszerűsített mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek közé is fel kell venni, függetlenül attól, hogy év közben történt-e osztalékelôleg-kifizetés. (Az év közben fizetett osztalékelôleget a pénzkiadásból származó követelések között kell az egyszerűsített mérlegben szerepeltetni.)

(2) A tárgyévi, valamint az elôzô év(ek)ben ki nem osztott adózott eredmény akkor fizethetô ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal [ideértve a 103. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott támogatás még fel nem használt összegét is] csökkentett saját tôke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tôke összege alá.





 Jegybanki alapkamat alakulása
2013-09-21
2013. augusztus 28-tól3,80% 
2013. július 24-től4,00%
2013. június 26-tól4,25% 
2013. május 29-tõl4,50
2013. április 24-tõl 4,75%
2013. március 27-től5,00% 
2013. február 27-tő5,25% 
2013. január 30-tól5,50%
2012. december 19-től5,75%
2012. november 28-tól 6,00% 
 Üzemanyagárak
2013-09-20

2013. október 1-je és október
31-e között alkalmazható üzema-
nyagárak:

Ólmozatlan motorbenzin 
ESZ-95 434 Ft/l
Gázolaj439 Ft/l
Keverék468 Ft/l
LPG autógáz279 Ft/l
 Üzemanyagárak
2013-09-19

2013. szeptember 1-je és szeptember
30-a között alkalmazható üzema-
nyagárak:

Ólmozatlan motorbenzin 
ESZ-95 427 Ft/l
Gázolaj428 Ft/l
Keverék461 Ft/l
LPG autógáz279 Ft/l
 Az alapnorma-átalány
2013-09-18

A benzinüzemû gépkocsi alapnorma-
átalány mértéke a beépített motor
hengerûrtartalma szerint

1000 cm³-ig 7,6   l/100km
1001-1500 cm³-ig 8,6   l/100km
1501-2000 cm³-ig9,5  l/100km
2001-3000 cm³-ig 11,4  l/100km
3001 cm³ felett13,3  l/100km
 

 

 


A gázolaj üzemû gépkocsi alapnorma-
átalány mértéke a beépített motor
hengerûrtartalma szerint

1500 cm³-ig 5,7   l/100km
1501-2000 cm³-ig 6,7   l/100km
2001-3000 cm³-ig 7,6   l/100km
3001 cm³ felett 9, l/100km
 

 

 APEH számlaszámok
2012-12-19

Megn.

Költségvetési számla

T. adó

10032000-01076019

SZJA

10032000-06056353

ÁFA

10032000-01076868

EVA

10032000-01076033

Kés. p.

10032000-01076985

M. adói

10032000-06056009

M. váll.

10032000-06056016

Szakk.

10032000-06056061

Bírság

10032000-01076301

EHO

10032000-06056212

EB a.

10032000-06056229

NYB a.

10032000-06056236

Tápp.

10032000-06056243

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bõvebben

© Art Invoice Hungary