TÖRVÉNYEK



Illeték 2005 / VI. Fejezet - A bírósági eljárási illetékek


VI. Fejezet

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK

Az illeték tárgya

37. § (1) A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.

(2) Nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.

(3) A bíróság, valamint büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat illetékére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a melléklet IV. címében foglaltak az irányadók.

BH1999. 81. II. A keresetindításkor megfizetett (lerótt) eljárási illeték a perköltség része, ezt - az egyébként személyes illetékmentességet élvező - pervesztes fél ilyen címen az ellenérdekű félnek köteles megfizetni [Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek., 86. § (3) bek., 1990. évi XCIII. tv. 37. § (1) bek., 38. § (1) bek., 42. § (1) bek. a) pont, 74. § (2) bek.]

Az illeték fizetésére kötelezettek

38. § (1) Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.

(2) Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni.

(3) Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul.

BH1993. 224. I. A sértettek részéről előterjesztett polgári jogi igény, illetőleg a kamat megfizetésére irányuló igény hiányában a kártérítésre, illetőleg a kamat megfizetésére való kötelezés törvénysértő; az illeték összegét az egyes terhelteket érintően a kártérítés összegének a figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy annak legalacsonyabb összege 600 forint [Be. 55. §, 56. §, 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont].

BH1993. 63. II. Ha a perben a munkaviszony vitás, a pertárgy értéke a munkavállaló egyévi átalagkeresetének összege. Ehhez képest az eljárás illetékét és annak költségét ennek alapulvételével kell megállapítani [MK 14. sz. 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont, 12/1991. (IX. 29.) IM r. 1. § (1) bek. b) pont].

BH1992. 784. A fizetési meghagyásos eljárás kedvezményes illetékének a peres eljárás illetékére való kiegészítése előtt a jogosult elállása folytán bekövetkező permegszüntetés esetén a jogosultat illetékkedvezmény nem illeti meg [Pp. 78. § (1) bek., 157. § e) pont, 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont, 60. § (1) bek. a) pont, 80. § (1) bek. i) pont].

BH1992. 559. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték alapja a helyi bíróságnál indult eljárásban 100 000 forint. Amennyiben a fellebbezés kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, vagy egyébként meg nem határozható értékre vonatkozik, az illeték 500 forint [1990. évi XCIII. tv. 38. § (3) bek., 48. § (1) bek. e) pont].

BH1992. 422. Ha a bíróság nem hivatalból, hanem a jogosult kérelmére mellőzi az eljárásának folytatását, ez esetben az eljárás illetékmentessége nem állapítható meg. Fizetési meghagyással indult eljárásnál - ilyen esetben még az illeték mérséklésének sincs helye [1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont, 58. § d) pont, 60. § (1) bek.].

BH1992. 266. Hibás teljesítés miatt indított gazdasági perben a pertárgy értéke, amelyhez a bírósági eljárás illetéke igazodik, a hibás szolgáltatásnak vagy a szolgáltatás hibás részének az értéke. Ha a lakóházba való bejutás csak balesetveszély mellett lehetséges, az egész lakóház hibás, annak ellenére, hogy a hiba kijavításához a lakók kiköltöztetése nem feltétlenül szükséges [Pp. 24. § (1) bek., 1986. évi I. tv. 27. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek., GK 48. sz.].

BH1991. 399. A jogtanácsosi névjegyzékbe való bejegyzésre irányuló eljárás illetéke [1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. f) pont, 1983. évi 3. tvr. 3. § (4) bek., 105/1952. (XII. 28.) MT r. 13. § (3) bek.].

A POLGÁRI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK

A polgári eljárás illetékének alapja

39. § (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

(2) A Pp. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke.

(3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 250 000 forint, a nemperes eljárásban 125 000 forint;

b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:

- első fokon indult peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban pedig 175 000 forint,

- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nemperes eljárásban pedig 120 000 forint,

c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;

d) a Legfelsőbb Bíróság előtt:

BH2005. 58. Ha a megállapítási kereset valamilyen összegű tartozás fennállására, vagy fenn nem állására irányul, a pertárgy értékét a tartozás összegében kell meghatározni; ilyen esetben az eljárás tárgyának értéke megállapítható [Pp. 24. § (1) bekezdés; Itv. 39. § (3) bekezdés].

BH2001. 367. II. Az eljárási illeték alapjául szolgáló perérték megállapítása, ha a személyhez fűződő jogában megsértett fél objektív és szubjektív szankciók alkalmazását egy keresetben kéri [1990. évi XCIII. tv. 39. § (1) bek., (3) bek. c) pont, 41. § (1) bek., 46. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM. r. 13. § (2) bek.].

BH1999. 250. II. A pertárgy értékének megállapítása a személyiségvédelmi perben [Pp. 25. § (3) bek., 24. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. § (1) bek., 42. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek.].

BH1997. 477. II. Az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló perben az illetékfizetési kötelezettség a meg nem határozható perértékhez igazodik [Pp. 24. § 1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek a) pont, 42. § (1) bek a) pont, 46. § (1) bek].

BH1997. 280. II. A tételes illetékek köréből a módosított illetéktörvény a birtokháborítási pereket kihagyta [1993. évi LXX V. tv.-nyel módosított 1990. évi XCIII. tv. 43. §, 39. § (3) bek.].

BH1997. 232. Amennyiben a személyesen eljáró fél a tárgyi illetékfeljegyzési jogú perben keresetleveléhez a vagyoni, jövedelmi viszonyait tartalmazó nyomtatványt csatolt, a bíróság köteles tájékoztatni, hogy költségmentességet csak erre irányuló kérelemre engedélyezhet [Pp. 3. § (1) bek., 86. § (1) bek., 95. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 39. § (1) bek., 62. § (1) bek.].

BH1995. 641. II. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén - az eljárási illeték alapjának megállapításánál - a jogorvoslati eljárás tárgyának értéke nem határozható meg [1990. évi XCIII. tv. 39. § (1) bek. c) pont, 50. § (1) bek., 80. § (1) bek. f) pont].

BH1995. 118. A pertárgy értékének megállapításánál a kamatok - függetlenül attól, hogy ügyleti vagy késedelmi kamatról van szó - akkor sem vehetők figyelembe, ha már lejárt kamatokat kíván a jogosult érvényesíteni. Ha a bíróság hatáskörét a perérték alapozza meg, a kamatokat a perérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni, és az alacsonyabb összeg alapján kell a hatáskört megállapítani [1990. évi XCIII. tv. 39. § (1) bek., 40. § (1) bek., Pp. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek. a) pont, 24. § (1) bek., 25. § (4) bek., 36. § (1) bek.].

- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,

- felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint.

40. § (1) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

(2) Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.

(3) A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

BH1995. 227. Szünetelés folytán megszűnt perben a le nem rótt kereseti illeték mérséklésének és elengedésének szempontjai [Pp. 137. § (3) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 3. § (4) bek., 40. § (2) bek., 58. § (2) és (4) bek., 60. § 1993. évi LXXV. tv. 2. § (1) bek.].

BH1995. 118. A pertárgy értékének megállapításánál a kamatok - függetlenül attól, hogy ügyleti vagy késedelmi kamatról van szó - akkor sem vehetők figyelembe, ha már lejárt kamatokat kíván a jogosult érvényesíteni. Ha a bíróság hatáskörét a perérték alapozza meg, a kamatokat a perérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni, és az alacsonyabb összeg alapján kell a hatáskört megállapítani [1990. évi XCIII. tv. 39. § (1) bek., 40. § (1) bek., Pp. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek. a) pont, 24. § (1) bek., 25. § (4) bek., 36. § (1) bek.].

41. § (1) Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.

(2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.

BH2005. 148. Ellentmondás folytán perré alakult - fizetési meghagyás kibocsátásával indult - eljárásban a leszállított keresetnek megfelelő illeték-kiegészítésnek van helye [1952. évi III. törvény 322. §; 1990. évi XCIII. tv. 39. és 41. §-ok].

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

42. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 450 000 forint;

c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

d) fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 450 000 forint;

e) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 450 000 forint;

f) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

h) egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint.

(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, illetve a d) pontban említett eljárás perré alakul, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni.

(3) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is.

(4) A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási szerv eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.

BH2001. 326. A feltaláló által indított perben az alperest is megilleti a tárgyi illetékfeljegyzési jog, így mentesül a bírósági meghagyás elleni ellentmondás illetékének előzetes lerovása alól [Pp. 77. §, 78. § (2) bek., 95. §, 130. § (1) bek. j) pont, 136/A. §, 1990. évi XCIII. tv. 35. § (1) bek., 42. § (1) bek., 59. § (1) bek., 62. § (1) bek. j) pont].

BH1999. 250. II. A pertárgy értékének megállapítása a személyiségvédelmi perben [Pp. 25. § (3) bek., 24. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. § (1) bek., 42. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek.].

BH1999. 81. II. A keresetindításkor megfizetett (lerótt) eljárási illeték a perköltség része, ezt - az egyébként személyes illetékmentességet élvező - pervesztes fél ilyen címen az ellenérdekű félnek köteles megfizetni [Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek., 86. § (3) bek., 1990. évi XCIII. tv. 37. § (1) bek., 38. § (1) bek., 42. § (1) bek. a) pont, 74. § (2) bek.]

BH1999. 32. Fizetési meghagyás esetén a befizetett eljárási illeték részbeni visszatérítésének akkor van helye, ha a kérelem visszavonására a fizetési meghagyásnak a bíróság részéről történő kibocsátását megelőzően kerül sor [Pp. 315. § (1) bek., 322. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bek. d) pont, 58. § (1)-(7) bek.].

BH1998. 31. Ha a költségmentesség engedélyezésének feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn, a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az eljárás megindítására [1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bek., 46. § (1) bek., 611986. (VI. 26.) IM r. 8. § (3) bek., 13. § (2) bek.].

BH1997. 477. II. Az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló perben az illetékfizetési kötelezettség a meg nem határozható perértékhez igazodik [Pp. 24. § 1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek a) pont, 42. § (1) bek a) pont, 46. § (1) bek].

BH1994. 154. Az eljárás soron kívüli lefolytatása iránti kérelem folytán fizetett illeték - az ügy körülményeitől függően - nem minősül feltétlenül a célszerű és jóhiszemű pervitellel kapcsolatban felmerült költségnek, s ezért mint perköltség a pervesztes alperesre nem hárítható át [Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv 42. § (2) bek.].

Tételes illetékek

43. § (1) A házassági bontóper illetéke 12 000 forint.

(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.

(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 16 500 forint.

(4) A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 10 000 forint.

(5) A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 7000 forint.

(6) Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint.

BH1997. 280. II. A tételes illetékek köréből a módosított illetéktörvény a birtokháborítási pereket kihagyta [1993. évi LXX V. tv.-nyel módosított 1990. évi XCIII. tv. 43. §, 39. § (3) bek.].

A csőd- és felszámolási eljárás illetéke

44. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 50 000 forint, csődeljárásának illetéke 30 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 25 000 forint, a csődeljárás illetéke 20 000 forint.

(2) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6/B. §-ában meghatározott közzétételi eljárás, valamint a 6/C. §-ában meghatározott bejegyzési eljárás illetéke 50 000 forint.

BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.].

A cégbírósági eljárás illetéke

45. § (1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke:

a) nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000 forint,

b) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 forint,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000 forint,

d) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint,

e) egyéni cég esetén 30 000 forint,

f) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 250 000 forint,

g) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 150 000 forint.

(2) Ha a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fióktelep bejegyzését is kérik, az (1) bekezdésben meghatározott illetéken kívül további illetéket nem kell fizetni.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért - a (4)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 5000 forint illetéket kell fizetni.

(4) Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével -, a bejelentett változások számától függetlenül 8000 forint illetéket kell fizetni.

(5) A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illeték 40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket kell fizetni.

BH2000. 559. Az egyéni vállalkozó egyéni cégként való cégbejegyzésekor - ha induló vagyonnal rendelkező egyéni cégként kéri a bejegyzését - vagyonának értékét fel kell tüntetnie. E vagyon alapján 2%-os mértékű eljárási illeték terheli a cégbejegyzést kérő egyéni vállalkozót [Ptk. 685. § c) pont, 1990. évi V. tv., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 45. § (1) bek. b) pont, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) és (5) bek.].

BH1999. 569. Jogszabály előírása szerint átalakuló betéti társaság - mint a megszűnő cég általános jogutódja - új cégjegyzékszámot kap, ezért új cégnek minősül. Ennek a ténynek a figyelembevétele a bejegyzési eljárásban fizetendő illeték, illetőleg közzétételi díj összegénél [1988. évi VI. tv. 46. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 45. § (1) bek. a) pont, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 16. § (2) bek., 11/1991. (IX. 4.) IM r. 6. § (1) és (6) bek.].

BH1998. 605. A jogszabályban korábban használt részvénytőke fogalom helyett a jegyzett tőke fogalmat kell alkalmazni. A szövetkezet alapszabálya olyan módosításának bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely nem jár együtt a cég vagyonának, jegyzett tőkéjének emelésével, csak 1500 Ft illetéket kell leróni [1990. évi XCIII. tv. 45. § (3) és (5) bek., 1991. évi XVIII. tv. 25. §., 26. § (2) bek., 1992. évi II. tv., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) bek. l) pont].

BH1998. 354. I. A kizárólag természetes személyekből álló, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében - 1994. január 10-ét követően - a cég vagyona a cégjegyzékben nyilvántartandó adat; változásbejegyzési eljárásban ennek illetékkövetkezménye [13/1989 (XII. 16.) IM r. (Cr.) 2. § (5) bek., 18/1993. (XII. 26.) IM r. 13. § (2) bek. b) pont, 1990. évi XCIII. tv. 45. § (5) bek.].

BH1997. 91. II. A felszámoló által benyújtott változásbejegyzési kérelemmel induló cégbírósági eljárás illetékköteles [1990. évi XCIII. tv. 45. § (4) bek., 57. § f) pont].

A JOGORVOSLAT ILLETÉKE A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN

A fellebbezés illetéke

46. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint.

(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 8000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint.

BH1999. 250. II. A pertárgy értékének megállapítása a személyiségvédelmi perben [Pp. 25. § (3) bek., 24. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. § (1) bek., 42. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek.].

BH1998. 31. Ha a költségmentesség engedélyezésének feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn, a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az eljárás megindítására [1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bek., 46. § (1) bek., 611986. (VI. 26.) IM r. 8. § (3) bek., 13. § (2) bek.].

BH1997. 477. II. Az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló perben az illetékfizetési kötelezettség a meg nem határozható perértékhez igazodik [Pp. 24. § 1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek a) pont, 42. § (1) bek a) pont, 46. § (1) bek].

47. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 175 000 forint.

(2) A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 7000 forint.

(3) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 7000 forint.

BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.].

BH1993. 456. Gazdasági társaságok átalakulása esetén a létrejövő gazdasági társaság új cégnek minősül, cégbejegyzése során ezért az új cégek bejegyzése esetén irányadó mértékű eljárási illetéket köteles leróni [1989. évi XIII. tv. 8. § (1) bek., 11. § (1) bek., 72. §, 1990. évi XCIII. tv. 47. § (1) bek a) pont, 1989. évi 23. tvr. 25. § (1) bek., Pp. 233. § (3) bek. b) pont].

BH1993. 309. A cég székhelyének, telephelyének a cégjegyzékbe bevezetett címének hatóság által elrendelt utcanévváltozás miatt bekövetkezett változása a társasági szerződés módosítását nem alapozza meg. A változás bejegyzését a cégbíróság hivatalból köteles a cégjegyzéken átvezetni, ez után a céget sem eljárási-, sem közzétételidíj-fizetési kötelezettség nem terheli [1988. évi VI. tv. 24. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 47. § (5) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § e) pont, 12. § (5)-(6) bek.].

BH1993. 254. A fizetendő eljárási illeték mértéke cégügyekben a bejelentett változások bejegyzésére irányuló kérelem esetén [1990. évi XCIII. tv. 47. § (1) bek. b) pont, (3) bek., (5) bek.].

48. § Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 5000 forint.

BH1992. 559. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték alapja a helyi bíróságnál indult eljárásban 100 000 forint. Amennyiben a fellebbezés kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, vagy egyébként meg nem határozható értékre vonatkozik, az illeték 500 forint [1990. évi XCIII. tv. 38. § (3) bek., 48. § (1) bek. e) pont].

A perújítás illetéke

49. § A perújítási eljárásban az e törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.

A felülvizsgálati eljárás illetéke

50. § (1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.

(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.

(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.

(4) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 8000 forint.

Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények

51. § (1) Ha a 46-48. és az 50. §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie.

(2) A perújítási eljárás során az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell a megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viseléséről határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.

A büntetőeljárás illetéke

52. § (1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 5000 forint, a fellebbezés illetéke 6000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 7000 forint.

(2) Ha magánvádas eljárásban több feljelentő egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több feljelentő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentő köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a feljelentőnek több ügyét egyesítik, az egyesítést követően csak egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni.

(3) Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye.

(4) Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli.

BH1996. 635. I. A magánvádra folyó eljárásban az illeték mint bűnügyi költség akkor vehető figyelembe, ha azt a feljelentő ténylegesen lerótta; amennyiben az illeték lerovása elmaradt, a feljelentőt - leletezés terhe mellett - az illeték lerovására kell felhívni [Be. 120. § (1) bek. b) pont, 1990. évi XCIII. tv. 52. § (1) bek.].

BH1995. 452. A magánvádas eljárásban nem minősül a személyes meghallgatás megkezdésének, ha a bíróság az eljárást a feljelentő távolléte miatt megszünteti. Ebben az esetben az eljárás illetékmentes [Be. 319. § (1) bek. a) pont, 1990. évi XCIII. tv. 52. § (1) bek., 57. § (2) bek. b) pont].

A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke

53. § (1) Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ezt az illetéket - a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint - a büntető eljárás illetékén felül kell megfizetni.

(2) A büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.

A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke

54. § (1) Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2000 forint illetéket kell fizetni:

a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem,

b) a pénzbüntetés, a pénz-mellékbüntetés, az államot illető bűnügyi költség, az elkobzás alá eső érték, a vagyoni előny, vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem

esetében.

(2) A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 5000 forint.

(3) Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyminiszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 20 000 forint.

(4) Ha az e §-ban és az 52. §-ban említett illetéket a kérelmező, illetve a magánvádló felhívás ellenére nem fizeti meg, a bíróság leletet készít.

BH2001. 108. A magánvádra folyó büntetőeljárásban nincs helye a büntetőeljárás megszüntetésének azon a címen, hogy a feljelentő az eljárási illetéket - a bíróság felhívásában megjelölt határidőn belül - nem rótta le [Be. 317. §, 319. §, 326. §, 1990. évi XCIII. tv. 54. § (4) bek., 65. § (1) és (2) bek., 84. §, 85. §].

BH1996. 100. II. A büntetőeljárási törvényben szabályozott kártalanítási eljárás illetékmentes [1973. évi I. tv. (Be.) 381. §, 383. §, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 54. § (2) bek.].

Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke

55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint. Ha az eljárás értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 forint.

ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN

Illetékmentesség

56. § (1) Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. A személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki.

(2) Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra is irányadóak.

(3) Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat.

BH1998. 299. II. Az elsőfokú bíróságnak a költségmentesség engedélyezése iránti kérelem tekintetében alakszerű határozatot kell hoznia. Ennek elmulasztása, ugyanakkor a kérelem de facto teljesítése (pl. költség, jegyzék kiállítása és annak az iratokhoz csatolása) esetén a le nem rótt illeték fizetésére a - ténylegesen mentességben részesült - fél nem kötelezhető [Pp. 84. § (1) bek., 86. § (1) bek., 253. § (3) bek., 1990. évi XCIII. tv. 56. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 12. § (3) és (5) bek., 16. § a) pont].

BH1997. 539. A bíróság a jogszerűen kiszabott eljárási illetéket méltányosság jogcímén az adóigazgatási eljárásra irányadó rendelkezések alapján sem engedheti el, illetve nem mérsékelheti [1990. évi XCIII. tv. 56-63. §-ai, 1990. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek].

57. § (1) Illetékmentes a polgári ügyekben:

a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti;

b) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;

c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;

d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;

e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a köztestület, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;

f) a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az 1988. évi VI. törvény 48. §-ának (5) bekezdésében foglalt esetet is;

g) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;

h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;

i) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás;

j) az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;

k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata iránti per;

l) a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;

m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet és a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK rendelet alapján hozott bírósági határozat (bírósági egyezség), kiállított közokirat végrehajtását kezdeményező eljárás;

n) az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;

o) a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;

p) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata;

r) a költségmentesség és költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti eljárás.

(2) Illetékmentes a büntető ügyekben:

a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa;

b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor;

c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt az elítélt vagy a védő nyújtotta be;

d) a személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás.

BH2003. 329. A termelőszövetkezetből csoportosan kiváló tagokat együttesen megillető vagyonrész vonatkozásában a csoporthoz tartozó személyek között közös tulajdon keletkezik. Ezért a csoportosan kiválók olyan szükségképpeni pertársak, akiknek perben állása nélkül a csoportot megillető vagyonrész tárgyában keletkezett jogvita nem bírálható el [Ptk. 139. §, 141. §, 1992. évi II. tv. 31. §, 34. § (1) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. g) pont, 132. § (1) bek., 157. § a) pont, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek. a) pont].

BH2003. 201. II. Ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül elutasítja, nem csak az elsőfokú, hanem a másodfokú és a felülvizsgálati eljárás is illetékmentes [1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek. a) pont].

BH2000. 506. Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékből, s ezáltal jogképessége megszűnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/B. §, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek a) pont, 80. § (1) bek. i) pont, 81. § (2) bek.].

BH1997. 539. A bíróság a jogszerűen kiszabott eljárási illetéket méltányosság jogcímén az adóigazgatási eljárásra irányadó rendelkezések alapján sem engedheti el, illetve nem mérsékelheti [1990. évi XCIII. tv. 56-63. §-ai, 1990. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek].

BH1997. 91. II. A felszámoló által benyújtott változásbejegyzési kérelemmel induló cégbírósági eljárás illetékköteles [1990. évi XCIII. tv. 45. § (4) bek., 57. § f) pont].

BH1996. 635. II. Ha a magánvádra folyó eljárást a bíróság azért szünteti meg, mivel a személyes meghallgatáson a feljelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg - minthogy a személyes meghallgatás érdemi megkezdéséről nem lehet szó -, a feljelentő a le nem rótt illeték utólagos lerovására nem kötelezhető [Be. 319. § (1) bek., a) pont, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (2) bek. b) pont].

BH1996. 546. III. A perújítási kérelemnek a megengedhetőség körében történő elutasítása esetén az eljárás illetékmentes [1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek. a) pont].

BH1995. 626. II. A terhelt, illetőleg a védője részéről előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem esik illetékfizetési kötelezettség alá, ezért a tévesen lerótt illeték visszakövetelésének helye van [1990. évi XCIII. tv. 57. § (2) bek. a) pont, 80. § (1) bek. i) pont].

BH1995. 452. A magánvádas eljárásban nem minősül a személyes meghallgatás megkezdésének, ha a bíróság az eljárást a feljelentő távolléte miatt megszünteti. Ebben az esetben az eljárás illetékmentes [Be. 319. § (1) bek. a) pont, 1990. évi XCIII. tv. 52. § (1) bek., 57. § (2) bek. b) pont].

BH1995. 168. II. Illetékmentes az eljárás, ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja [Itv. 57. § (1) bek. a) pont].

Mérsékelt illeték

58. § (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a

a) ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll;

b) ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik;

c) ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti;

d) ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;

e) ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.

(2) Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.

(3) Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor.

(4) Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését a nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor. A 42. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában említett eljárásoknál - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.

(6) A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(7) A polgári és büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor.

(8) A csatlakozó fellebbezés illetékére a (2), (3) és (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.

BH2001. 512. II. A polgári jogi igény elbírálása során a vádlottat a le nem rótt illeték mérsékelt összegének a megfizetésére kell kötelezni, ha a követelés jogalapját és annak összegszerűségét elismeri [Be. 55. §, 1990. évi XCIII. tv. 58. § (1) bek. c) pont].

BH2001. 72. A mérsékelt összegű illeték méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedése vagy egyéb fizetési kedvezvény biztosítása az illetékhivatal hatáskörébe tartozik [1990. évi XCIII. tv. 58. § (1) bek. a) pont és (4) bek., 88. §, 1991. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., Pp. 137. § (3) bek.].

BH2000. 253. Ha a szünetelési határidő letelte után a per megszűnik, a mérsékelt illeték megfizetésére az eljárást kezdeményező felet kell kötelezni [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 58. § (2) és (4) bek.].

BH1997. 539. A bíróság a jogszerűen kiszabott eljárási illetéket méltányosság jogcímén az adóigazgatási eljárásra irányadó rendelkezések alapján sem engedheti el, illetve nem mérsékelheti [1990. évi XCIII. tv. 56-63. §-ai, 1990. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek].

BH1997. 44. A kiválással összefüggő vagyonátruházás illetékmentessége nem jelenti a kiválás folytán vagyon kiadása iránt indított per illetékmentességét; ha az ilyen per szünetelés következtében megszűnik, a mérsékelt illetéket meg kell fizetni [1992. évi II. tv. 34. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 58. § (2) és (4) bek.].

BH1996. 110. A mérsékelt illetékre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetésére a kérelem visszavonása - a kérelemtől való elállás - következtében a fizetési meghagyás kibocsátását követően kerül sor [1990. évi XCIII. tv. 58. § (1) és (5) bek.].

BH1995. 656. Ha az adós a felszámolási eljárás során - a hitelező kérelmének észrevételezés céljából történt kézhezvételét követően - fizetési kötelezettségének haladéktalanul eleget tesz is, az illetéket mint perköltséget viselnie kell, de helye van mérsékelt összegű illeték megállapításának [Pp. 75. § (1) bek., 80. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 58. § (1) bek.].

BH1995. 582. A felülvizsgálati kérelem visszavonása folytán a kérelmet előterjesztő fél csak a lerótt felülvizsgálati illeték 10%-át köteles viselni. Az erről szóló határozatot az elsőfokú bíróságnak meg kell küldenie a székhelye szerint illetékes illetékhivatalnak is [1990. évi XCIII. tv. (It.) 58. § (7) bek., 81. § (2) bek.].

BH1995. 423. III. A cég által vagy ellen indított törvényességi felügyeleti eljárás nem minősül a csőd- és felszámolási eljárással kapcsolatos eljárásnak, ha a cég ellen ilyen eljárás már megindult, ezért a tárgyi illetékmentesség, illetőleg a tárgyi illetékfeljegyzési jog a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezőjét nem illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 58. § i) pont, 1993. évi LXXV. tv. 62. § (1) bek. i) pont].

BH1995. 227. Szünetelés folytán megszűnt perben a le nem rótt kereseti illeték mérséklésének és elengedésének szempontjai [Pp. 137. § (3) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 3. § (4) bek., 40. § (2) bek., 58. § (2) és (4) bek., 60. § 1993. évi LXXV. tv. 2. § (1) bek.].

BH1994. 569. A megfizetett bírósági eljárási illeték visszatérítésére nincs lehetőség, ha a cégbírósági eljárásban a kérelmező bejegyzési kérelmét visszavonta, és ezért szüntették meg az eljárást [1990. évi XCIII. tv. 58. § d) p., 80. § (1) bek. c) és i) p.].

BH1994. 438. A végelszámolás befejezésekor benyújtandó, a cégbejegyzés törlésére vonatkozó kérelem illetékmentes, az ehhez kapcsolódó közzététel pedig ingyenes [1990. évi XCIII. tv.  58. § f) pont, 11/1991. (IX. 4.) IM r. 6. § (3) bek.].

BH1993. 321. Ha a cégbejegyzés iránti kérelmet a cég képviselője visszavonja, a megfizetett eljárási illeték visszatérítésének nincs helye [1990. évi XCIII. tv. 58. § d) pont, 60. §, 80. § (1) bek. c) pont].

BH1993. 187. II. Ha a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja, a fellebbezési eljárás illetékmentes [Pp. 237. §, 240. §, (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. (It.) 58. § d) pont, PK-GK-KK 1. sz.]. III. A szünetelés folytán megszűnt per illetéke és a felperes mentesítése annak megfizetése alól [It. 60. § (2) bek.].

BH1993. 116. A felszámolás alá került cég - mind aktív, mind passzív pereiben - a felszámolására vonatkozó közlemény hivatalos lapban történő közzétételének napjától teljes illetékmentességet élvez. Eddig az időpontig azonban illetékfeljegyzési jogot csak a fizetésképtelenségének bizonyítása útján nyerhet [1986. évi 11. tvr. 12. §, 16. § (1) bek.  1990. évi XCIII. tv. 58. § i) pont, 62. § (1) bek., Pp. 95. §, 130. § (1) bek. j) pont].

BH1992. 471. Tájékoztatási kötelezettség, ha a jogvita a kiskorú gyermek perben állása nélkül nem dönthető el [Pp. 3. §, 130. § (1) bek. g) pont, 147. § a) pont, 1990. évi XCIII. tv. 58. § d) pont, 60. § (1) bek.].

BH1992. 422. Ha a bíróság nem hivatalból, hanem a jogosult kérelmére mellőzi az eljárásának folytatását, ez esetben az eljárás illetékmentessége nem állapítható meg. Fizetési meghagyással indult eljárásnál - ilyen esetben még az illeték mérséklésének sincs helye [1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont, 58. § d) pont, 60. § (1) bek.].

BH1992. 344. II. Az eljárás illetékmentes, ha a bíróság a perújítási eljárást megindító beadványt érdemi tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból utasítja el [1990. évi XCIII. tv. 58. § d) pont, PK-GK-KK 1. sz.].

Illetékfeljegyzési jog

59. § (1) Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.

(2) Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók.

BH2001. 326. A feltaláló által indított perben az alperest is megilleti a tárgyi illetékfeljegyzési jog, így mentesül a bírósági meghagyás elleni ellentmondás illetékének előzetes lerovása alól [Pp. 77. §, 78. § (2) bek., 95. §, 130. § (1) bek. j) pont, 136/A. §, 1990. évi XCIII. tv. 35. § (1) bek., 42. § (1) bek., 59. § (1) bek., 62. § (1) bek. j) pont].

BH1999. 171. Gazdálkodó szervezet által igényelt illetékfeljegyzési jog engedélyezésénél irányadó körülmények [1990. évi XCIII. tv. 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., 2/1968. (I. 24.) IM r. 1. § (4) bek.].

BH1997. 539. A bíróság a jogszerűen kiszabott eljárási illetéket méltányosság jogcímén az adóigazgatási eljárásra irányadó rendelkezések alapján sem engedheti el, illetve nem mérsékelheti [1990. évi XCIII. tv. 56-63. §-ai, 1990. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek].

60. § (1) Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.

(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert.

BH2003. 507. A gazdálkodó szervezet illeték-feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmének elbírálásakor vizsgálandó körülmények. [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. §].

BH2001. 535. Az illetékfeljegyzési jogot engedélyező határozat ellen az ellenérdekű fél nem jogosult fellebbezést előterjeszteni [Pp. 233. § (3) bek. b) pont, 1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 16. §, 16/A. §].

BH2000. 113. Illetékfeljegyzési jog iránti kérelem elbírálásánál a nagy összegű kölcsön nyújtásának jelentősége [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek.].

BH1999. 171. Gazdálkodó szervezet által igényelt illetékfeljegyzési jog engedélyezésénél irányadó körülmények [1990. évi XCIII. tv. 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., 2/1968. (I. 24.) IM r. 1. § (4) bek.].

BH1997. 539. A bíróság a jogszerűen kiszabott eljárási illetéket méltányosság jogcímén az adóigazgatási eljárásra irányadó rendelkezések alapján sem engedheti el, illetve nem mérsékelheti [1990. évi XCIII. tv. 56-63. §-ai, 1990. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek].

BH1996. 493. Gazdálkodó szervezetek részére az illetékfeljegyzési jog megadásánál irányadó szempontok [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek.].

BH1996. 221. I. A gazdálkodó szervezet illetékfeljegyzést jog engedélyezése iránti kérelmének elbírálási szempontjai [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., Pp. 164. § (1) bek.].

BH1995. 227. Szünetelés folytán megszűnt perben a le nem rótt kereseti illeték mérséklésének és elengedésének szempontjai [Pp. 137. § (3) bek., 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 3. § (4) bek., 40. § (2) bek., 58. § (2) és (4) bek., 60. § 1993. évi LXXV. tv. 2. § (1) bek.].

BH1994. 560. Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet - ha ezt a bíróság nem találja teljesíthetőnek - végzéssel el kell utasítania. Ez ellen a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A keresetet (viszontkeresetet) idézés kibocsátása nélkül elutasítani, vagy a fellebbezést hivatalból elutasítani csak a végzés jogerőre emelkedése után - ha addig az érintett fél illetéklerovási kötelezettségének nem tesz eleget - lehet [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., 64., §, Pp. 86. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek., 16. § a) pont].

BH1992. 784. A fizetési meghagyásos eljárás kedvezményes illetékének a peres eljárás illetékére való kiegészítése előtt a jogosult elállása folytán bekövetkező permegszüntetés esetén a jogosultat illetékkedvezmény nem illeti meg [Pp. 78. § (1) bek., 157. § e) pont, 1990. évi XCIII. tv. 38. § (1) bek. a) pont, 60. § (1) bek. a) pont, 80. § (1) bek. i) pont].

BH1992. 783. Az alperest az illeték felének megfizetésére kell kötelezni akkor is, ha a felperes kérelmére kibocsátott és az alperes ellentmondásával megtámadott fizetési meghagyásból nem volt megállapítható a felperes követelésének jogcíme, de a követelés jogcímének megjelölése után az alperes a követelést azonnal elismerte [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek. b) pont].

BH1992. 423. II. A végrehajtási eljárás megszüntetése esetén a végrehajtást kérőt illetékkedvezmény akkor sem illeti meg, ha az eljárás megszüntetésére az ő egyoldalú kérelme alapján kerül sor [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek. a) pont].

BH1991. 386. A terheltet a polgári jogi igénnyel kapcsolatos illeték felének a megfizetésére kell kötelezni, ha a követelés jogalapját és összegszerűségét nyomban elismeri [Be. 56. §, 215. §, 1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek. b) pont].

61. § (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együttélő személyre nézve fennállnak.

(2) Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta.

(3) Külföldi részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó.

(4) Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni:

a) a házasság felbontására irányuló kereset esetén;

b) a cégeljárásban;

c) az 54. §-ban említett eljárásokban.

BH1997. 539. A bíróság a jogszerűen kiszabott eljárási illetéket méltányosság jogcímén az adóigazgatási eljárásra irányadó rendelkezések alapján sem engedheti el, illetve nem mérsékelheti [1990. évi XCIII. tv. 56-63. §-ai, 1990. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek].

BH1997. 444. A kereseti követelés jogcímének ismételt megváltoztatása - egyéb feltételek hiányában - nem nyújt alapot az illetékfeljegyzést jog megvonására [Pp. 85. § (3) bek., 88. §, 1990. évi XCIII. tv. 61. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 8. § (1) bek., 16/A. § (1) bek.].

BH1992. 785. I. Az egyszer megadott illeték-feljegyzési jog - az ügy esetleges áttételét követően is - fennmarad, kivéve ha ezt a jogosultságot - a jogszabályi előfeltételek következményeként - a bíróság utólag megvonja a kedvezményezettől [1990. évi XCIII. tv. 61. § (1) bek., 62. § (1) bek., 65. §, 84. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 8. § (1) bek.].

62. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:

BH2003. 82. A keresetlevél a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján történő elutasításának nincs helye, ha a felperes megjelöli azt a jogot, amely szerint kereseti illetéket előzetesen nem kell lerónia [Pp. 69. §, 72. §, 124. § (2) bek., 130. § (1) bek. i) pont, 1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek., 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 16. § c) pont].

BH2002. 20. A találmányi perekben a biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog nem terjed ki a kapcsolódó és viszontkeresettel érvényesített megbízási szerződésből eredő igényre [1990. évi XCIII. tv. (It.) 62. § (1) bek. j) pont, Ptk. 474. §, 478. § (1) bek.].

BH2001. 326. A feltaláló által indított perben az alperest is megilleti a tárgyi illetékfeljegyzési jog, így mentesül a bírósági meghagyás elleni ellentmondás illetékének előzetes lerovása alól [Pp. 77. §, 78. § (2) bek., 95. §, 130. § (1) bek. j) pont, 136/A. §, 1990. évi XCIII. tv. 35. § (1) bek., 42. § (1) bek., 59. § (1) bek., 62. § (1) bek. j) pont].

BH2000. 495. A biztosító által indított megtérítési perben tárgyi illetékfeljegyzési jog [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 62. § (1) bek. b) pont, Ptk. 558. § (1) és (2) bek.].

BH2000. 162. A költségmentesség iránti kérelem elbírálásánál a teljes anyagi helyzetet: a jövedelmi és vagyoni viszonyokat egyaránt figyelembe kell venni [6/1986. (VI. 26.) IM r. 6. §, 1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek. g) pont].

BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.].

BH1997. 539. A bíróság a jogszerűen kiszabott eljárási illetéket méltányosság jogcímén az adóigazgatási eljárásra irányadó rendelkezések alapján sem engedheti el, illetve nem mérsékelheti [1990. évi XCIII. tv. 56-63. §-ai, 1990. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek].

BH1997. 232. Amennyiben a személyesen eljáró fél a tárgyi illetékfeljegyzési jogú perben keresetleveléhez a vagyoni, jövedelmi viszonyait tartalmazó nyomtatványt csatolt, a bíróság köteles tájékoztatni, hogy költségmentességet csak erre irányuló kérelemre engedélyezhet [Pp. 3. § (1) bek., 86. § (1) bek., 95. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 39. § (1) bek., 62. § (1) bek.].

BH1995. 666. Ha a hitelező a felszámolási eljárást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételének költségtérítését a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem fizeti meg, a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A költségtérítést személyes illetékmentessége ellenére a társadalombiztosítási szervnek is meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 25. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek., 62. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 1. §, 5-6. §, 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.].

BH1995. 168. I. Sajtó-helyreigazítási perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 62. § (1) bek. f) pont].

BH1993. 191. Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálásakor a cég csődjogi helyzetét is figyelembe kell venni [1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 9. §].

BH1992. 785. I. Az egyszer megadott illeték-feljegyzési jog - az ügy esetleges áttételét követően is - fennmarad, kivéve ha ezt a jogosultságot - a jogszabályi előfeltételek következményeként - a bíróság utólag megvonja a kedvezményezettől [1990. évi XCIII. tv. 61. § (1) bek., 62. § (1) bek., 65. §, 84. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 8. § (1) bek.].

a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja;

b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;

c) a bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;

d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;

e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben;

f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;

g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;

h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban;

i) a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;

j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban;

k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;

l) a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben;

m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít;

n) magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) és g)-h), továbbá l) pontjaiban említett perek esetén, ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti.

63. §

BH1997. 539. A bíróság a jogszerűen kiszabott eljárási illetéket méltányosság jogcímén az adóigazgatási eljárásra irányadó rendelkezések alapján sem engedheti el, illetve nem mérsékelheti [1990. évi XCIII. tv. 56-63. §-ai, 1990. évi XCI. tv. 82. § (5) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek].

A költségmentesség szabályainak alkalmazása

64. § Az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére és megvonására, valamint az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre egyebekben a költségmentességről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

BH2003. 507. A gazdálkodó szervezet illeték-feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmének elbírálásakor vizsgálandó körülmények. [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. §].

BH2003. 82. A keresetlevél a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján történő elutasításának nincs helye, ha a felperes megjelöli azt a jogot, amely szerint kereseti illetéket előzetesen nem kell lerónia [Pp. 69. §, 72. §, 124. § (2) bek., 130. § (1) bek. i) pont, 1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek., 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 16. § c) pont].

BH2001. 535. Az illetékfeljegyzési jogot engedélyező határozat ellen az ellenérdekű fél nem jogosult fellebbezést előterjeszteni [Pp. 233. § (3) bek. b) pont, 1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 16. §, 16/A. §].

BH2001. 284. Illetékfeljegyzés iránti kérelem elbírálásánál indokolt a bankszámlákon szereplő pénzmozgás ellenőrzése is [1990. évi XCIII. tv. 64. §, 2/1968. (I. 24.) IM r. 1. § (4) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 16. § a) pont, 16/A. § (1) bek.].

BH1994. 560. Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet - ha ezt a bíróság nem találja teljesíthetőnek - végzéssel el kell utasítania. Ez ellen a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A keresetet (viszontkeresetet) idézés kibocsátása nélkül elutasítani, vagy a fellebbezést hivatalból elutasítani csak a végzés jogerőre emelkedése után - ha addig az érintett fél illetéklerovási kötelezettségének nem tesz eleget - lehet [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., 64., §, Pp. 86. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek., 16. § a) pont].

BH1994. 437. A biztosító elleni kártérítési igény a biztosítási esemény bekövetkezése miatti helytállási kötelezettséggel függ össze, ezért a bűncselekményből eredő kártérítési igényre vonatkozó tárgyi illetékfeljegyzési jog a biztosítottat nem illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 64. § (1) bek. c) pont].

BH1994. 333. Bűncselekménnyel okozott kár megtérítését előíró biztosítási szerződés alapján érvényesített kereseti igény esetén a felperest tárgyi illetékfeljegyzési jog nem illeti meg [1990. évi XCIII. tv. 64. § (1) bek. c) pont, Ptk. 553. § (1) bek.).

BH1993. 648. II. Kárpótlással kapcsolatos eljárásban a fél részére költségmentesség engedélyezése [1990. évi XCIII. tv. 64. § (1) bek. a) p., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 6. § (2) bek.].

A bírósági eljárási illeték fizetési módjai

65-66. §

BH2001. 108. A magánvádra folyó büntetőeljárásban nincs helye a büntetőeljárás megszüntetésének azon a címen, hogy a feljelentő az eljárási illetéket - a bíróság felhívásában megjelölt határidőn belül - nem rótta le [Be. 317. §, 319. §, 326. §, 1990. évi XCIII. tv. 54. § (4) bek., 65. § (1) és (2) bek., 84. §, 85. §].

BH1993. 380. Az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen önálló, külön fellebbezésnek van helye [1990. évi XCIII. tv. 65. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 16. §].

BH1992. 785. I. Az egyszer megadott illeték-feljegyzési jog - az ügy esetleges áttételét követően is - fennmarad, kivéve ha ezt a jogosultságot - a jogszabályi előfeltételek következményeként - a bíróság utólag megvonja a kedvezményezettől [1990. évi XCIII. tv. 61. § (1) bek., 62. § (1) bek., 65. §, 84. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 8. § (1) bek.].

BH1992. 330. A végrehajtó intézkedése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem nem esik illetékfizetési kötelezettség alá [1990. évi XCIII. tv. 66. § (2) bek., 1979. évi 18. tvr. 38. § (1) bek.].

BH1992. 127. Le nem rótt illeték miatt leletezésnek csak akkor van helye, ha a mulasztás ellenére a bíróság a beadványt nem utasítja el [1990. évi XCIII. tv. 66. § (3) bek.].





 Jegybanki alapkamat alakulása
2013-09-21
2013. augusztus 28-tól3,80% 
2013. július 24-től4,00%
2013. június 26-tól4,25% 
2013. május 29-tõl4,50
2013. április 24-tõl 4,75%
2013. március 27-től5,00% 
2013. február 27-tő5,25% 
2013. január 30-tól5,50%
2012. december 19-től5,75%
2012. november 28-tól 6,00% 
 Üzemanyagárak
2013-09-20

2013. október 1-je és október
31-e között alkalmazható üzema-
nyagárak:

Ólmozatlan motorbenzin 
ESZ-95 434 Ft/l
Gázolaj439 Ft/l
Keverék468 Ft/l
LPG autógáz279 Ft/l
 Üzemanyagárak
2013-09-19

2013. szeptember 1-je és szeptember
30-a között alkalmazható üzema-
nyagárak:

Ólmozatlan motorbenzin 
ESZ-95 427 Ft/l
Gázolaj428 Ft/l
Keverék461 Ft/l
LPG autógáz279 Ft/l
 Az alapnorma-átalány
2013-09-18

A benzinüzemû gépkocsi alapnorma-
átalány mértéke a beépített motor
hengerûrtartalma szerint

1000 cm³-ig 7,6   l/100km
1001-1500 cm³-ig 8,6   l/100km
1501-2000 cm³-ig9,5  l/100km
2001-3000 cm³-ig 11,4  l/100km
3001 cm³ felett13,3  l/100km
 

 

 


A gázolaj üzemû gépkocsi alapnorma-
átalány mértéke a beépített motor
hengerûrtartalma szerint

1500 cm³-ig 5,7   l/100km
1501-2000 cm³-ig 6,7   l/100km
2001-3000 cm³-ig 7,6   l/100km
3001 cm³ felett 9, l/100km
 

 

 APEH számlaszámok
2012-12-19

Megn.

Költségvetési számla

T. adó

10032000-01076019

SZJA

10032000-06056353

ÁFA

10032000-01076868

EVA

10032000-01076033

Kés. p.

10032000-01076985

M. adói

10032000-06056009

M. váll.

10032000-06056016

Szakk.

10032000-06056061

Bírság

10032000-01076301

EHO

10032000-06056212

EB a.

10032000-06056229

NYB a.

10032000-06056236

Tápp.

10032000-06056243

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bõvebben

© Art Invoice Hungary